A Ferrari és Michael Schumacher tökéletes munkát végzett, míg a Renault és Alonso nem lehet túl boldog a teljesítményével. Rontott ugyanis a szakértők szerint nyomás alatt nem hibázó Alonso, aki az egyes kanyart vétette el és adott rögtön négy másodpercet Michael Schumachernek. És rontott a Renault is a boxban, több fronton is. Ezek után Alonso második helye felér egy kisebb csodával. Majdnem olyan naggyal, mint amilyen naggyal Michael Schumacher elsősége, aki talán még maga sem hitte, hogy oda tud érni az élre. Hozzá hasonlóan Alonso is zseniálisan mentette a menthetőt, hiszen a problémákat levetkőzve rendkívüli módon nyomta a gázt.

Az okos Schumacher pedig engedte, hogy Alonso vérszemet kapjon, hátha becsúszik egy újabb hiba, egy végleges. De a spanyol ezt a szívességet már nem tette meg.

Helyette kapott már-már a sportszerűség határait feszegető támogatást a csapattársától, aki amikor kellett gyors volt, amikor kellett lassú, és amikor kellett odatette magát, még Schumacher elé is. Úgy, hogy az csak a fűre tudott menekülni előle. Fisichellánál jobb hátvéd, csak Eddie Irvine volt az 1997-es Japán Nagydíjon, ahol az Ír versenyzőnek volt képe és olyan gyorsan ment az elején, hogy esetenként akár két főszereplőt is körbeautózott, majd amikor kellett, fel és végül be-tartott.

A kissé csúfos manőverrel aztán el is dőlt a verseny, hiszen Schumachert megfogni abban a körben lehetetlen volt, ám Alonso ott toporgott az ő második helyéért rögtön 20 másodpercre Fisichella nyakán. A kettes számú Renault versenyautó pedig volt olyan lassú ezek után, hogy Alonso gyakorlatilag néhány körön belül ledolgozta csekély hátrányát. A spanyol zsenijét bizonyítja, hogy más még csak hasonló helyzetbe sem igen tudta volna hozni magát azok után, ami a futam közepén rája zuhant.

Ezzel azonban egy újabb érdekes dolog történt: Kiegyenlítődött a pontverseny Schumacher és Alonso között, ami annyit jelent, hogy a végére valóban kiéleződött csatát kaptunk.

Pedig a verseny nem volt ennyire egyértelmű, és amennyiben Kimi Raikkönent ismét nem sújtja egy technikai hiba, úgy akár ő is megnyerhette volna a futamot. Kérdés persze, hogy ő mit tett volna ebben a helyzetben, hiszen szinte csapattársak Schumacherrel.

A finn versenyzőhöz hasonlóan pechesnek tűntek a Honda versenyzői, akik a felszáradó pályán egyre komolyabb hátrányba kerültek. Jenson Buttont ráadásul még utol is érte egy kis gumiprobléma, de mindez nem tudta megakadályozni őt abban, hogy a végére ne darálja be csapattársát, és az idő közben őket megelőző Pedro de La Rosát. És, hogy ne legyen olyan szürke ez a pillanat, arról Takuma Sato gondoskodott, aki rögtön feltartott vagy négy olyan autót, akik a földbe akarták őt döngölni. Mondán lekörözésre várt. A legnagyobb kárvallott Nick Heidfeld lett, akit Rubens Barrichello öklelt fel a féktávon.

Hogy a 2006-os Kínai Nagydíj rendkívül izgalmas volt, abban nem lehet vita, hogy néhány versenyző átlépett e a sportszerűség határán, azt mindenki maga dönti el. Azaz, ha úgy látják, maguk a bírák.

Leggyorsabb kör: Alonso, 1:37.586

Kiesettek: