Ezen négy szálból három olyan erejű történet volt, hogy miután külön-külön is megállták volna a helyüket, egyszerre csak egymás fényét tompították.

Fernando Alonso duplája szinte alárendelt szerepet játszott Felipe Massa győzelme mellett, mely talán még Michael Schumacher eget rengető versenyén is túltesz. Pedig egyikük sem kapott túl nagy publicitást, Schumacher mondhatni a rajttól magához ragadta a kamerát.

Az indulás simán ment, Massa őrizte elsőségét, Michael Schumacher azonban hirtelen egy BMW falba „ütközött", melyet a két -hozzá képest meglehetősen- ifjonc versenyző önszántából bontott le, a hétszeres világbajnok előtt, aki természetesen kihasználta a pillanatnyi megtorpanást és mindkettejüket rögtön megelőzte.

Aztán vélhetőleg ugyan ezt tette volna a többiekkel is, ha Rosberg a szárnyaszegett Williams-szével nem megy falnak, és nem hányja tele a pályát törmelékekkel. A biztonsági autó azonban rövid ideig megfogta a mezőnyt, ami után ismét Schumacheré lett a főszerep, aki sikeresen felzárkózott Fisichella mögé. És ha már odaért, rögtön körbe is autózta. A zárás azonban a Hungaroring után úgy tűnik ezúttal sem lett sikeres. A Ferrari ugyanis defektet kapott, a Renault első szárnya pedig a felvételek alapján úgy tűnik, hogy rendkívül közel volt az ominózus kerékhez.

Schumacher kénytelen volt tehát a rendkívül lassú járművel a boxba hajtani, ahol rögtön taktikát is változtattak. Jól megtankolták az autót, ami ezek után jó ideig csak tartani tudta a többiek sebességét. Ahogy azonban kezdett fogyni az üzemanyag, Schumacher úgy futotta a gyorsabbnál gyorsabb köröket, és sorra előzte az ellenfeleit.

Az eltérő taktika és a gyors autó hatalmas fegyver volt Schumacher kezében, aki utolsó versenyén Takuma Satót megszégyenítő kegyetlenséggel vágott át ellenfelein. Pedig ők jól fel voltak készülve az érkezésére, sőt voltak olyanok is, akiket külön felkészített a csapata is. Mindez azonban hiábavalónak tűnt, hiszen amint a vörös autó megjelent a tükörben, borítékolható volt a szégyenteljes alulmaradás.

S ha valaki azt gondolná, hogy ez a diadalmenet annak köszönhető, hogy a többiek átengedték helyüket a szegény öreg leköszönő világbajnoknak, az nagyot téved. Fisichella például a futam végén mindent megtett azért, hogy ne kelljen újra átélnie azt a csúfos körbeautózást, ám nagy igyekezetében végül a pályáról is lerohant. Pedig hősiesen harcolt, több körön keresztül. Már-már úgy tűnt, tényleg eltakaríthatatlan torlasza lesz Schumacher úthengerének. Azonban minden erőlködése ellenére, végül ő maga engedte át a helyét a hétszeres világbajnoknak, aki köszönte szépen, simán elhajtott a fűre sodródott olasz mellett.

Ekkor azonban már alig volt pár kör hátra és ahhoz, hogy legalább a dobogóra állhasson, Schumachernek meg kellett volna előznie Raikkönent és Buttont is. Székből a finn volt könnyű prédának gondolható, a nagyobb falat szerepét Buttonnak szánta a néző.

Raikkönen ugyanis megörökli Schumacher helyét, s emiatt várható volt, hogy az utolsó versenyén nem áll a bajnok útjába. De igen, és így utólag talán ő maga is úgy gondolja, bár ne tette volna. Több körön keresztül húzott be ugyanis Schumacher elé a célegyenesben, ám amikor már senki nem gondolta, Schumacher úgy tette oda az autóját a kis résbe, hogy Raikkönen is csak pislogott, de legalábbis nem hitt a szemének.

Aztán ezzel vége is volt a versenynek, mert Massa fél perces hátránya egyértelmű győzelmet sejtetett, Alonso második helye sima világbajnoki cím, Jenson Button pedig túl messze volt Schuminak arra a három körre, ami még hátra volt.

Felipe Massa tehát megnyerte a Brazil Nagydíjat, s ezzel hatalmas ünnepséget varázsolt az interlagosi pályára. Az emberek tomboltak, Massa pedig táncolt nekik.

Fernando Alonso szép csendben a második helyről megnyerte a második világbajnoki címét, ám rá érthető okokból a brazil közönség annyira nem volt kíváncsi. Schumacherre se, aki idő közben szépen ballagott a boxutcában. Hatalmas műsort csinált, de a nép a dobogón a kis Felipét ünnepelte. És nyilván otthon a tv-k előtt is.

Vége a 2006-os évadnak, és vége egy korszaknak is.

Hely	Versenyző	Csapat	Gumi	Hátrány
1.	Massa	Ferrari	(B)	1ó31:53.751
2.	Alonso	Renault	(M)	+    18.658
3.	Button	Honda	(M)	+    19.394
4.	M.Schumacher	Ferrari	(B)	+    24.094
5.	Raikkonen	McLaren-Mercedes	(M)	+    28.503
6.	Fisichella	Renault	(M)	+    30.287
7.	Barrichello	Honda	(M)	+    40.294
8.	de la Rosa	McLaren-Mercedes	(M)	+    52.068
9.	Kubica	BMW-Sauber	(M)	+  1:07.642
10.	Sato	Super Aguri-Honda	(B)	+     1 Kör
11.	Speed	Toro Rosso-Cosworth	(M)	+     1 Kör
12.	Doornbos	Red Bull-Ferrari	(M)	+     1 Kör
13.	Liuzzi	Toro Rosso-Cosworth	(M)	+     1 Kör
14.	Albers	Spyker MF1-Toyota	(B)	+     1 Kör
15.	Monteiro	Spyker MF1-Toyota	(B)	+     1 Kör
16.	Yamamoto	Super Aguri-Honda	(B)	+    2 Kör
17.	Heidfeld	BMW-Sauber	(M)	+    6 Kör

Leggyorsab kör: M.Schumacher, 1:12.162

Kiesettek:

Versenyző	Csapat	Gumi	Kör
Coulthard	Red Bull-Ferrari	(M)	15
Trulli	Toyota	(B)	11
R.Schumacher	Toyota	(B)	10
Webber	Williams-Cosworth	(B)	1
Rosberg	Williams-Cosworth	(B)	1